Otthon Start helyett Wekerle+: korhatár és 5 százalék a használt lakásra – mit tudunk biztosan?

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én az Országgyűlésben, a 2027-es költségvetés fő elemeinek ismertetésekor bejelentette, hogy az Otthon Start helyére a Wekerle+ (Wekerle Plusz) vásárlási és építési hitel lép. Az új hitel szűkebb körnek szól: csak 18–41 évesek igényelhetik, és használt lakásra 3 helyett 5 százalék lesz a fix kamat. A változás mindenkit érint, aki a következő hónapokban támogatott hitellel venne vagy építene lakást. Jogszabály azonban még nincs. Az Otthon Start ma is a hatályos feltételekkel igényelhető, a Wekerle+ részleteinek nagy része pedig nem ismert.

Röviden

Mit jelentett be a kormány?

A miniszterelnök szerint az Otthon Start célja jó volt, a megvalósítása viszont igazságtalan. Állítása szerint a támogatott hitelek 59 százaléka a legmagasabb jövedelmű tizedhez került, és sokan befektetési céllal vásároltak. A bejelentésről szóló tudósítások (Telex, Portfolio, hely.hu, Bankmonitor) szerint a Wekerle+ fő elemei:

• Kinek: 18 és 41 év közötti igénylőknek, első otthonuk megszerzéséhez.
• Kamat: új lakás vásárlására és építésére fix 3 százalék, használt lakásra fix 5 százalék.
• Bentlakás: a támogatott hitelből szerzett lakásban legalább öt évig életvitelszerűen kell lakni.
• Tulajdon: sem az igénylőnek, sem a házastársának nem lehet 50 százalékot elérő tulajdoni hányada lakóingatlanban. A kormány szerint ezt szigorúan ellenőrzik.
• Bankok: a támogatott hitelek után a bankoknak járó jutalékot csökkentenék. Mértékét nem közölték.
• Indulás: 2027-ben, pontos dátum nélkül.

A babaváró, a CSOK (a hatályos rendszerben a CSOK Plusz) és a falusi CSOK szabályai a bejelentés szerint nem változnak. A ma elérhető támogatásokat teljes áttekintésünk mutatja be. A lakástakarék-támogatás visszatéréséről és a felújítási programról külön cikkekben írunk.

Otthon Start és Wekerle+ egymás mellett

Az Otthon Startot a 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Azóta többször módosították, legutóbb a 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelettel, amely az épülő lakásoknál lehetővé tette a szakaszos folyósítást. A Wekerle+ oszlop csak a bejelentésen alapul.

A táblázat két kevésbé feltűnő szigorítást is mutat. Házaspárnál eddig elég volt, ha az egyik fél megfelel, a Wekerle+-nál mindkettőjük tulajdonát nézik. Az Otthon Start egy ingatlanban legfeljebb 50 százalékos hányadot enged, a bejelentés szerint a Wekerle+-nál már az 50 százalék is kizáró ok. A 15 millió forintos kivétel és a tízéves visszatekintés sorsa nem ismert.

Meddig igényelhető még az Otthon Start?

Erre most nincs válasz. A rendelet nem tartalmaz végső igénylési határidőt, és a kormány sem közölt dátumot. A Portfolio piaci forrásai a 2027. január 1-jei váltást tartják a legvalószínűbbnek, de ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.

Addig a hatályos szabályok érvényesek. Vásárlásnál a hitelkérelmet az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül lehet benyújtani, építésnél a használatbavételi engedély kiállítása előtt [14. § (1)]. A bejelentés után három kérdés maradt nyitva:

• a kérelem benyújtásának vagy a kölcsönszerződés megkötésének napja számít-e majd;
• a határidő előtt beadott, de még el nem bírált kérelmeket a régi feltételekkel bírálják-e el;
• mi lesz azokkal, akik adásvételi szerződést már kötöttek, de hitelkérelmet még nem adtak be.

A megkötött Otthon Start-kölcsönszerződések a bejelentés szerint nem változnak. Ez az építési hitelekre is igaz, de a régi kötöttségek is megmaradnak. A munkálatok megkezdését a szerződéskötéstől számított egy éven belül be kell jelenteni, a házat pedig legkésőbb a kezdéstől számított hat éven belül be kell fejezni [21. § (2) b)]. Új lakóparki lakás szakaszos folyósításánál az első folyósítástól számított három éven belül kell bemutatni a használatbavételi engedélyt [21. § (2a)].

Külön helyzetben vannak a kiemelt Otthon Start-lakóparkok. A Méptv. módosítása miatt a még engedély nélküli kiemelt projektekben építési engedélyt csak 2026. december 31. után lehet kiadni, erről itt írtunk. E lakások jó része így már a Wekerle+ idején kerülhet a vevőkhöz. Új lakásra a kamat a bejelentés szerint 3 százalék marad, a korhatár és a tulajdoni feltétel viszont rájuk is vonatkozna.

Mivel az Otthon Start kormányrendeleten alapul, a kivezetéséről és a Wekerle+ feltételeiről is várhatóan kormányrendelet dönt, a forrást pedig a költségvetési törvény biztosítja. Ezt a javaslatot október 20-ig nem nyújtották be. A Pénzügyminisztérium tervezési ütemterve szerint a kormány október végén nyújtja be az Országgyűlésnek.

Mennyibe kerül a különbség?

A Bankmonitor október 19-i elemzése forintra váltotta a változást. Mivel a Wekerle+ hitelösszegét és futamidejét nem közölték, az elemzés az Otthon Start kereteivel (50 millió forint, 25 év) számolt, piaci összevetésként 6,5 százalékos kamattal. A főbb eredmények:

• Törlesztő: 50 millió forintnál a 3 százalékos hitel havi részlete saját számításunk szerint kb. 237 ezer, az 5 százalékosé kb. 292 ezer forint. A Bankmonitor szerint ez havi 55 189 forint különbség, a teljes futamidőre 16,6 millió forint. A BiztosDöntés.hu számítása ugyanerre jutott.
• Állami kedvezmény: a piaci hitelhez képest a 3 százalékos kamat kb. 30,1 millió, az 5 százalékos kb. 13,6 millió forintot spórol, vagyis a felét sem.
• Kisebb hitelösszeg: az MNB adósságfék-szabálya szerint 2026-tól nettó 800 ezer forint alatti jövedelemnél, legalább 10 évre rögzített kamat mellett a jövedelem legfeljebb fele mehet törlesztésre. Aki nettó 474 211 forinttal 3 százalékon éppen megkapja az 50 milliót, 5 százalékon ugyanazzal a törlesztővel kb. 40,6 milliót kaphat, vagyis 9,4 millióval kevesebbet. Mediánkeresettel egyedül 45,3 helyett 36,8 millió jön ki. A teljes 50 millióhoz 5 százalékon egyedül legalább nettó 584 590 forint kellene.
• 41 év felett: marad a piaci hitel, amellyel mediánkeresettel 13,5 millió forinttal kisebb a keret, mint az Otthon Starttal.

A Bankmonitor szerint a számok jelzésértékűek, a bankok szigorúbban is bírálhatnak. A portál szerint a változás leginkább az alsó jövedelmi tizedeket érinti, mert nekik az új lakás ritkán elérhető, így marad a használt lakás 5 százalékon. Ez nagy kör: az előző kormány 2025. decemberi adatai szerint az Otthon Start első száz napjában vásárolt lakások 90 százaléka használt volt.

Mit várnak a piaci szereplők?

A megszólaló elemzők többsége szerint a változás a támogatott keresletet a használt lakások felől az új lakások felé tereli. Az árhatásokról óvatosabban nyilatkoznak.

• Év végi roham: Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője a Portfolio-nak úgy becsülte, hogy ha 2026. december 31. lesz a határidő, november–decemberben mintegy 50 milliárd forinttal több hitelt kötnek. Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi üzleti vezetője szerint főleg a használt lakást keresők és a 41 év felettiek hozhatják előre a vásárlást.
• Használt lakások: Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője nem vár azonnali, általános áresést, de szerinte az eladóknak reálisabb árazásra kell készülniük. A Magyar Nemzet által idézett elemzések szerint a kereslet a kisebb pesti és a panellakásoknál eshet vissza leginkább. A Balla Ingatlan országosan stagnálást vagy mérsékelt névleges árcsökkenést tart reálisnak.
• Új lakások: a kínálat szűk, a KSH szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült. A többletkereslet ezért inkább tartja, mint csökkenti az árakat. A Pénzcentrum elemzése szerint a kedvezmény egy része az árakba is beépülhet, a Balla Ingatlan pedig érdemi kínálatbővülést 2028 körül vár.
• Jogosultak köre: Sándorfi becslése szerint a mostani hitelfelvevők 35–50 százaléka eshet ki a korhatár, a tulajdoni feltétel vagy a befektetési cél miatt.

Politikai reakciók

Rétvári Bence (KDNP) a vitában azt mondta, a kormány „szétveri” az Otthon Startot, a költségvetést pedig középosztály-ellenesnek nevezte. Bóka János (Fidesz) kifogásolta, hogy a miniszterelnök egy még be sem nyújtott költségvetésről beszélt, és hiányolta a növekedési, inflációs és adóssági számokat. Toroczkai László (Mi Hazánk) a programok fedezetét, különösen az uniós források elérhetőségét kérdőjelezte meg. A kormány álláspontja szerint a szűkítéssel a támogatás oda kerül, ahol valóban szükség van rá. Ezt a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Boda Nikoletta már szeptemberben jelezte a parlamentben.

Mire figyeljen, aki most vásárolna?

A végleges szabályok nélkül nem tudható biztosan, kinek melyik konstrukció lesz elérhető. Néhány szempont azonban már most látszik.

• Aki még Otthon Starttal vásárolna: a feltételek ma változatlanok, de nem tudni, meddig, és a folyamatban lévő kérelmekről sincs döntés. Az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni, mi történik a foglalóval és a szerződéssel, ha a hitel nem jön létre. A hitelfeltételről és a foglalóról korábbi cikkünkben írtunk. Sándorfi Balázs arra is figyelmeztetett, hogy egy elkapkodott lakásválasztás többe kerülhet, mint amennyit a kamatkülönbség megspórol.
• 41 év felettiek: a bejelentés szerint a Wekerle+-ból kimaradnak, az Otthon Startnak viszont ma nincs felső korhatára [7. §]. Hogy a 41 évesek még beleférnek-e az új programba, nem derült ki.
• Használt lakást vevők: a váltás után a kamat 5 százalék lenne. Az Otthon Start árplafonjait itt foglaltuk össze. Hogy a Wekerle+ hasonló vagy eltérő plafonokat vezet-e be, nem ismert.
• Résztulajdonnal rendelkezők: az Otthon Start ma egy ingatlanban legfeljebb 50 százalékos hányadot enged, a Wekerle+ ennél szigorúbb lehet.
• Építkezők: az Otthon Start építésre is felvehető, a kérelmet a használatbavételi engedély kiállítása előtt kell beadni [14. § (1)]. Új építésre a bejelentés szerint 2027-ben is 3 százalék járna, és az 5 százalékos lakásáfa is marad. Az építési szabályokat ebben a cikkben foglaltuk össze.
• Kiadásra vásárlók: az ötéves bentlakási kötelezettség miatt a Wekerle+ erre nem lesz használható. Hogy a kötelezettség alatt lehet-e részben bérbe adni a lakást, nem ismert.

Cikkünket a költségvetési törvényjavaslat és a Wekerle+ rendeletének megjelenése után frissítjük.

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. A Wekerle+ hitelről eddig csak kormányzati bejelentés hangzott el, a végleges feltételeket a megjelenő jogszabály határozza meg.