Öröklési illeték 2026: ki fizet, ki mentesül, és mik a leggyakoribb tévhitek

Mikor keletkezik az illetékkötelezettség?

Az öröklési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályozza. A kötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik, és nemcsak a klasszikus örökségre vonatkozik: illeték alá esik a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész, valamint a halál esetére szóló ajándékozás is.

Területi szempontból a belföldön lévő hagyatékra minden esetben kiterjed az Itv. A külföldön lévő ingatlanhagyatékra nem, a külföldi ingóhagyatékra pedig csak akkor, ha az adott államban nem kellett öröklési illetéket vagy annak megfelelő adót fizetni – ennek bizonyítása az örökös feladata.

Nem kell illetéket fizetni annak, aki az örökséget visszautasítja, vagy aki arról ingyenesen lemond. Aki viszont ellenérték fejében mond le az öröklésről, az ellenérték után ajándékozási illetéket fizet. Ha az örökösök egymás között osztályos egyezséget kötnek, mindenki csak a ténylegesen neki jutó rész után fizet – kivéve, ha valaki ellenszolgáltatásért kapott a törvényes vagy végrendeleti részénél többet, mert akkor a többlet után visszterhes vagyonátruházási illeték jár.

Az illeték mértéke: 18 százalék, lakásnál 9

Az öröklési illeték általános mértéke az egy örökösnek jutó örökség tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) öröklésekor a mérték 9 százalék.

Fontos, hogy a kedvezményes 9 százalék csak arra vonatkozik, amit az Itv. lakástulajdonnak tekint: az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként vagy lakásként nyilvántartott ingatlanra a hozzá tartozó földrészlettel együtt. Ide tartozik a szerkezetkész állapotot elért, építési engedély szerint lakóháznak épülő ingatlan is, és a tanyaként nyilvántartott földrészleten álló lakóház is. Nem minősül viszont lakásnak az a lakóházként nyilvántartott épület, amelyet az örökhagyó halála előtt már legalább öt éve más célra hasznosítottak. Nyaraló, üzlethelyiség, garázs, telek vagy termőföld után tehát a teljes 18 százalékot kell számolni. Konkrét hagyatékra az öröklési illeték kalkulátorral számolható ki a fizetendő összeg rokoni fok és vagyontípus szerint.

Gépjármű és pótkocsi öröklésekor nem százalékos, hanem tételes illeték jár: a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese, amelyet a jármű kora és motorteljesítménye alapján kell megállapítani. Ezeket a tételeket 2025 óta évente inflációkövető módon valorizálják, az aktuális összegeket a NAV teszi közzé.

Az illeték alapja: a tiszta érték

Az illetéket nem a hagyaték bruttó forgalmi értéke, hanem a tiszta érték után kell fizetni: a forgalmi értékből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásoknak az adott örökösre eső részét. Hagyatéki tehernek számít a hagyatéki eljárásban kirendelt gondnok és a végrendeleti végrehajtó díja is, a temetés szokásos költségeit pedig külön bizonyítás nélkül is elfogadja a NAV. Minden más tartozás fennállását és összegét az örökösnek kell igazolnia.

Ha a hagyatékban gépjármű is van, annak értékét az egyéb hagyaték tiszta értékének kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni – a járműre külön illetékszabály vonatkozik.

Ha a tulajdonjogot és a haszonélvezetet más-más személy örökli, a tulajdonos a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező pedig a haszonélvezeti érték után fizet. A haszonélvezet értékét az Itv. képlete szerint kell számítani: a terhelt ingatlan forgalmi értékének egyhuszada az egyévi érték, ezt a jogosult életkorától függő szorzóval (65 év felett 4-szeres, 51–65 év között 6-szoros, 25–50 év között 8-szoros, 25 év alatt 10-szeres) kell felszorozni. Ez a számítás a gyakorlatban gyakran jelentősen csökkenti az illetékalapot ott, ahol az özvegy haszonélvezetével terhelten száll át egy lakás.

Ki mentesül teljesen?

Az Itv. 16. §-a alapján teljes öröklési illetékmentességet élvez:

• az örökhagyó egyenes ági rokona – gyermek, unoka, dédunoka, illetve szülő, nagyszülő, dédszülő –, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokonságot is;
• az örökhagyó házastársa és bejegyzett élettársa;
• az örökhagyó testvére, ideértve a féltestvért és az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatot is (ez a mentesség 2020 júliusa óta él).

A házasságon kívül született gyermek és vér szerinti apja között a mentességhez szükséges rokoni kapcsolat csak akkor áll fenn jogilag, ha a családi jogállást apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés vagy bírósági ítélet rendezte.

Ezekben az ügyekben a NAV nem ad ki fizetési meghagyást, a mentesség megállapítását az ügyiratra jegyzi fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyenes ági örökös vagy a túlélő házastárs többnyire semmilyen értesítést nem kap a NAV-tól – ez nem hiba, hanem a mentesség jele. Kérelemre a feljegyzett döntésről díjmentesen másolat kérhető.

Ki mentesül részben?

Mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő: az örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes. A mentességet elsősorban a lakás illetékalapjából kell levonni; ha a lakás tiszta értéke nem éri el a 20 milliót, a fennmaradó keret az általános, 18 százalékos illeték alá eső vagyontárgyakra (készpénz, bankbetét, egyéb ingatlan) is felhasználható. Gépjárműre viszont ez a keret nem alkalmazható. (A 20 milliós sáv levonását az öröklési illeték kalkulátor automatikusan elvégzi.)

Ingóörökség 300 ezer forintig: az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része mentes. Ez levonás, nem értékhatár: aki 500 000 forint értékű ingóságot örököl, az 200 000 forint után fizet 18 százalékot. Az értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni az örökhagyó gépjárművét, ruházatát és személyes használatú szokásos vagyontárgyait.

Egyéb tárgyi mentességek: EGT-állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például magyar állampapír) öröklése; lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés; a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célra juttatott örökség; a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület és az abban lévő lakás.

Az élettárs csapdája

A leggyakoribb és legdrágább félreértés: a nem bejegyzett élettárs nem házastárs, így semmilyen öröklési illetékmentesség nem illeti meg. Ha az élettárs végrendelet alapján örököl, a lakás után 9, minden más után 18 százalék illetéket fizet – adott esetben évtizedes együttélés után is. (Végrendelet hiányában a nem bejegyzett élettárs a Ptk. szerint nem is törvényes örökös.) Ugyanez vonatkozik az oldalági rokonokra – unokatestvérre, unokaöcsre, nagynénire –, és a családon kívüli örökösökre is. Hogy ez egy adott lakásnál mekkora összeg, azt a kalkulátorral érdemes előre kiszámolni – jellemzően ez dönti el, hogy megéri-e a bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a házasságkötés.

Termőföld, telek, kisvállalkozás: a feltételes és a felezett illeték

Termőföld öröklésekor az egyébként járó illeték felét, az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartott tagjaként pedig a negyedét kell fizetni; ez utóbbi kedvezményről a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkozni. Aki a ráeső termőföldet ilyen családi gazdasághoz tartozó örököstársának ellenszolgáltatásért átengedi, az átengedett rész után nem fizet öröklési illetéket.

Lakóház építésére alkalmas telek öröklése feltételesen mentes: ha az örökös a hagyaték jogerős átadásától számított négy éven belül lakóházat épít rajta, és a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát, a NAV a felfüggesztett illetéket törli. Az építési szándékról legkésőbb a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkozni. A NAV a négyéves határidő lejárta után 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adataiból hivatalból ellenőrzi a felépítést. Ha az örökös a telket utóbb megosztja és csak az egyik részen épít, csak az arra eső illetéket törlik, a többit késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni.

Ez a feltételes mentességi szabály (Itv. 16. § (2a) bekezdés) 2026. január 1-jétől a 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosult, és az új szöveget az Itv. 102/K. §-a alapján a NAV által még véglegesen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Kisvállalkozói vagyon és kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklésekor az illetékalap 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthető, ha az örökös a vállalkozást folytatja és legalább három évig nem szünteti meg, illetve részesedését nem csökkenti. A feltételek megszegése esetén a kedvezmény kétszeresét kell pótlólag megfizetni.

Kiskorú örökös

A kiskorú örökös az illetéket nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék nélkül fizetheti meg. Ha ennél korábban rendezi, annyiszor 10 százalék kedvezmény jár, ahány megkezdett naptári évvel a határidő előtt fizet – legfeljebb 70 százalék. Egy 11 éves örökös tehát a rá kiszabott illeték 30 százalékával is letudhatja a kötelezettséget, ha még a kiszabás évében fizet.

Az eljárás: közjegyző, NAV, fizetési meghagyás

Ha a hagyatékot közjegyző adja át, a hagyatékátadó végzést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül a közjegyző küldi meg a NAV-nak – az örökösnek nincs bejelentési teendője. Az illetéket a közjegyző székhelye szerinti adóigazgatóság szabja ki. Az illetéken felül az örökölt ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséért a földhivatalnak is díjat kell fizetni – ingatlanonként 10 600 forintot –, ezt a földhivatali díj kalkulátor számolja.

Van azonban egy kevéssé ismert bejelentési kötelezettség: ha a közjegyző nem köteles hivatalból hagyatéki eljárást indítani (tipikusan ingatlan nélküli hagyatéknál), de az egy örökösre jutó ingóörökség meghaladja a 300 000 forintot, az örökös a halálesettől számított 90 napon belül köteles „hagyatéki kimutatás" (HK) nyomtatványon bevallást tenni a NAV-nál, vagy a hagyatéki eljárás lefolytatását kérni. Ennek elmulasztása magánszemélynél 400 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal járhat.

A fizetendő illetékről a NAV fizetési meghagyást bocsát ki; az illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon esedékes, ami a gyakorlatban a kézbesítéstől számított 30. napot jelenti. Késedelem esetén a késedelmi pótlék mértéke naponta a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének 365-öd része; 5000 forint alatti pótlékot a NAV nem ír elő. Ha az örökös a kiszabó határozat kézhezvétele után, de annak véglegessé válása előtt mentességi vagy kedvezményi kérelmet nyújt be, a határozat első alkalommal nem válik véglegessé, és a NAV kiegészítő határozattal dönt.

Öt gyakori tévhit

1. „A testvérek illetéket fizetnek." 2020 júliusa óta nem – a mentesség a féltestvérre is kiterjed.
2. „Az élettárs is olyan, mint a házastárs." Csak a bejegyzett élettárs. A nem bejegyzett élettárs teljes illetéket fizet.
3. „300 ezer alatt mentes, felette az egész után fizetek." A 300 ezer forint levonás: csak a felette lévő rész illetékköteles.
4. „Ha nem jött NAV-levél, elfelejtettek." Mentes örökösnek nem küldenek fizetési meghagyást – a csend a mentesség jele.
5. „Az illetékkel minden adóteher rendezve." Az öröklési illeték és a személyi jövedelemadó két külön kérdés: ha az örökös az örökölt ingatlant a szerzés évét követő öt éven belül eladja, az Szja tv. szerinti ingatlanértékesítési jövedelem keletkezhet, amelynél a szerzési érték a hagyatéki eljárásban megállapított – és az illetékkiszabás alapjául vett – forgalmi érték. Ezért nem érdemes a hagyatéki leltárban „illetékspórolásból" alulértékelni egy ingatlant, amelyet az örökös rövid időn belül el kíván adni.

Kapcsolódó eszközök a jogihirek.hu-n: öröklési illeték kalkulátor · vagyonszerzési illeték kalkulátor (ha az örökös a hagyatékon kívül vesz át örökrészt ellenszolgáltatásért) · földhivatali díj kalkulátor · késedelmi kamat kalkulátor