Jogszabály, bírósági gyakorlat, ingatlan — közérthetően
Ingatlan · Eszköz

Késedelmi kamat kalkulátor

Alapkamat-adatok frissítve: · forrás: MNB

A vevő késik a foglalóval vagy a vételárral? Számolja ki, mennyi késedelmi kamat jár a Ptk. szabályai szerint: a kalkulátor a késedelemmel érintett naptári félévek első napján érvényes jegybanki alapkamattal dolgozik, félévenként bontva mutatja a számítást, és kezeli a vállalkozások közötti +8 százalékpontos felárat, a 40 eurós behajtási költségátalányt, az ügyleti kamat esetét és a munkanapra tolt fizetési határidőt is.

Számítási mód
A késedelem az ezt követő naptól számít.
Alapértelmezésben a mai nap — megadható a tényleges fizetés napja is.
A +8 százalékpontos felár a felek közötti jogviszonyhoz kötődik, nem a jogosult minőségéhez.
A felár és a 40 eurós költségátalány vállalkozások közötti szerződésnél, illetve szerződő hatóság kötelezett esetén jár (Ptk. 6:155. § (1)).
Részteljesítések (tőkét csökkentő részfizetések)
Számítási konvenciók

Tájékoztató jellegű kalkuláció. A számítás a Ptk. diszpozitív szabályait (6:48. §, 6:155. §), a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényt, NAV-módban pedig az Art. 209. §-át veszi alapul — ha a szerződés eltérő kamatmértéket vagy fizetési feltételt tartalmaz, azok elsőbbséget élveznek. A napi kamat alapértelmezésben 365 napos évvel számolt. Az eredmény nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti a konkrét ügyre vonatkozó szakmai konzultációt.

Mikortól jár a késedelmi kamat?

A pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a kamat a késedelembe esés napjától, vagyis az esedékességet követő naptól a tényleges fizetés napjáig jár. Külön felszólítás nem feltétele: a kamat a törvény erejénél fogva jár, és akkor is követelhető, ha a jogosultnak kára egyáltalán nem keletkezett (Ptk. 6:48. §).

Ha a fizetési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le (Ptk. 8:3. § (2)) — a késedelem tehát csak az ezt követő naptól kezdődik. A kalkulátorban ez a tolás alapértelmezésben be van kapcsolva, mert ez a törvényes főszabály; a hétvégéket, az ünnepnapokat és az évente rendeletben áthelyezett munkanapokat a naptár együtt kezeli (a munkarend-adatok frissítve: 2026. szeptember 21.).

A félév-szabály: melyik alapkamat az irányadó?

A késedelmi kamat mértéke nem a mindenkori alapkamattal mozog együtt. A késedelemmel érintett naptári félév első napján — január 1-jén, illetve július 1-jén — érvényes jegybanki alapkamat az irányadó az adott félév teljes idejére. Ha tehát az MNB év közben kamatot vág vagy emel, az a folyó félév számítását nem érinti, csak a következő félévtől számít.

Több félévet átfogó késedelemnél félévenként külön-külön kell számolni, majd a szakaszok kamatát összegezni. A kalkulátor ezt a bontást az eredmény alatt tételesen kiírja — időszak, napok száma, irányadó alapkamat és annak érvényességi kezdete, alkalmazott kamatláb, szakaszkamat —, így a számítás ügyvéd vagy bíróság előtt is ellenőrizhető. A kerekítés csak a végösszegen történik, egész forintra; a napi kamat alapértelmezésben 365 napos évvel számolt.

Fogyasztó vagy vállalkozás? Ez dönti el a +8 százalékpontot

A gyakorlatban ezt rontják el a leggyakrabban. A jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértéke nem a jogosult minőségéhez kötődik, hanem a felek közötti jogviszonyhoz: a felár vállalkozások közötti szerződésnél, valamint akkor jár, ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság (Ptk. 6:155. § (1)). Ha a kötelezett magánszemély fogyasztó, a felár nem jár — akkor sem, ha a jogosult gazdasági társaság. Egy társasház-kezelő vagy egy vállalkozó eladó tehát a magánszemély vevővel szemben a „sima” alapkamatra tarthat igényt.

Vállalkozások között a szerződéses eltérésnek is korlátai vannak: a késedelmi kamatot kizáró kikötés csak akkor érvényes, ha a kötelezett a késedelem idejére kötbért fizet, a jogosult hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul eltérő feltétel pedig megtámadható (Ptk. 6:155. § (3)–(4)). A kalkulátor erre figyelmeztet, ha a megadott szerződéses kamat a törvényes mérték alatt van.

Ha a késedelemig ügyleti kamat járt

Részletfizetéses adásvételnél, kölcsönnél vagy halasztott fizetésnél gyakori, hogy a felek már a késedelmet megelőző időszakra is kamatot kötöttek ki. Ilyenkor a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamat és a félév első napján érvényes alapkamat egyharmadának összege, de legalább az alapkamat (Ptk. 6:48. § (2)). Alacsony ügyleti kamatnál ez a szabály gyakorlatilag nem emel a kamaton, magas ügyleti kamatnál viszont érdemben többet eredményez a puszta alapkamatnál.

A 40 eurós behajtási költségátalány

Vállalkozások közötti, illetve vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletnél a jogosult a kamaton felül 40 eurónak megfelelő forintösszeget is követelhet. A jogalap 2016. március 25. óta a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény — nem a Ptk. 6:155. § (2), amelyre sok kalkulátor máig hivatkozik. Az átalányt a késedelem kezdőnapján érvényes MNB-középárfolyamon kell forintra váltani, a kártérítésbe beszámít, a kizárása vagy 40 eurónál alacsonyabb megállapítása semmis, érvényesítésének jogvesztő határideje pedig a késedelem bekövetkezésétől számított egy év.

Ingatlan adásvételénél vitatott, hogy az ügylet a törvény szerinti „kereskedelmi ügyletnek” minősül-e, ezért a kalkulátor kimutatja ugyan a tételt, de érvényesítése előtt érdemes a bírói gyakorlatot ügyvéddel ellenőriztetni.

Elévülés: meddig érvényesíthető a követelés?

Az általános elévülési idő öt év (Ptk. 6:22. §). Régebbi követelésnél a kalkulátor figyelmeztet, mert a tőke elévülésével a kamatkövetelés sorsa is eldőlhet. Az elévülés nyugvása és megszakadása (például a tartozás elismerése vagy a követelés bírósági érvényesítése) azonban a határidőt jelentősen kitolhatja, ezért a konkrét ügyben mindig érdemes jogi tanácsot kérni.

Mit tehet a jogosult?

Az első lépés általában az írásbeli fizetési felszólítás, amelyben a tőkén felül tételesen is megjelenik a késedelmi kamat számítása — a kalkulátor „Összefoglaló másolása” gombjával a szakaszokra bontott levezetés egy kattintással a levélbe illeszthető, a „Link másolása” gombbal pedig maga a paraméterezett számítás is továbbküldhető az ügyfélnek vagy az ügyvédnek. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, a lejárt, nem vitatott pénzkövetelés fizetési meghagyásos eljárásban (FMH) érvényesíthető közjegyző előtt, amely ellentmondás hiányában jogerős, végrehajtható határozattal zárul.

Jegybanki alapkamat 2020–2026 – a félév első napján érvényes értékek

A késedelmi kamat számításához nem az adott napi, hanem a félév első napján hatályos alapkamat kell. Az alábbi táblázat pontosan ezeket az értékeket tartalmazza, a mögöttük álló MNB-döntés hatálybalépésével együtt.

A jegybanki alapkamat a naptári félévek első napján
Félév Irányadó nap Hatályos ettől Alapkamat
2027. II. félév
előzetes — a félév kezdetéig változhat
2027-07-01 2026-08-26 5,50%
2027. I. félév
előzetes — a félév kezdetéig változhat
2027-01-01 2026-08-26 5,50%
2026. II. félév 2026-07-01 2026-06-24 6,00%
2026. I. félév 2026-01-01 2024-09-25 6,50%
2025. II. félév 2025-07-01 2024-09-25 6,50%
2025. I. félév 2025-01-01 2024-09-25 6,50%
2024. II. félév 2024-07-01 2024-06-19 7,00%
2024. I. félév 2024-01-01 2023-12-20 10,75%
2023. II. félév 2023-07-01 2022-09-28 13,00%
2023. I. félév 2023-01-01 2022-09-28 13,00%
2022. II. félév 2022-07-01 2022-06-29 7,75%
2022. I. félév 2022-01-01 2021-12-15 2,40%
2021. II. félév 2021-07-01 2021-06-23 0,90%
2021. I. félév 2021-01-01 2020-07-22 0,60%
2020. II. félév 2020-07-01 2020-06-24 0,75%
2020. I. félév 2020-01-01 2016-05-25 0,90%

Az idősort az MNB jegybanki alapkamat-historikájából frissítjük (utoljára: 2026. augusztus 27.). A jövőbeli félév értéke előzetes: a félév első napjáig hozott kamatdöntés még módosíthatja. Az alapkamatot megállapító MNB-rendeletek megjelenését a Közlönyfigyelőben követjük.

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan számítják a késedelmi kamatot magánszemélyek között?
Pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg (Ptk. 6:48. § (1)). A kamat a késedelembe esés napjától (az esedékességet követő naptól) a tényleges fizetésig jár.
Mikor jár a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont?
Ha mindkét fél vállalkozás, vagy ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság (Ptk. 6:155. § (1)). A felár tehát a felek közötti jogviszonyhoz kötődik, nem a jogosult minőségéhez: ha a kötelezett magánszemély, a felár nem jár — akkor sem, ha a jogosult cég. Ilyenkor a Ptk. 6:48. § szerinti alapkamat az irányadó.
Melyik jegybanki alapkamat számít, ha az időszak alatt változott?
A késedelemmel érintett naptári félév első napján — január 1-jén, illetve július 1-jén — érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott félév teljes idejére. Ha a késedelem több félévet érint, félévenként külön-külön kell számolni, és a kamatokat összegezni. A kalkulátor ezt a bontást az eredmény alatt tételesen is megmutatja.
Mi történik, ha a jogosultat a késedelemig ügyleti kamat illette meg?
Ha a felek a késedelembe esés előtti időszakra ügyleti kamatot kötöttek ki (például részletfizetéses adásvételnél vagy kölcsönnél), a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamat és a félév első napján érvényes alapkamat egyharmadának összege, de legalább az alapkamat (Ptk. 6:48. § (2)).
Mi az a 40 eurós behajtási költségátalány?
Vállalkozások közötti, illetve vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletnél (áruk adásvétele vagy szolgáltatás nyújtása fizetés ellenében) a jogosult a késedelmi kamaton felül 40 eurónak megfelelő forintösszeget is követelhet. A jogalap 2016. március 25. óta a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, nem a Ptk. 6:155. § (2). Az összeget a késedelem kezdőnapján érvényes MNB-középárfolyamon kell átszámítani; a kártérítésbe beszámít, a kizárása vagy 40 eurónál alacsonyabb megállapítása semmis, érvényesítésének jogvesztő határideje pedig a késedelem bekövetkezésétől számított 1 év.
Ingatlan-adásvételnél is jár a behajtási költségátalány?
Ez vitatott. A törvény a költségátalányt a „kereskedelmi ügylethez” köti, és nem egyértelmű, hogy az ingatlan adásvétele beletartozik-e az áruk adásvételének fogalmába. A kalkulátor kimutatja a tételt, de érvényesítése előtt érdemes a konkrét ügyre vonatkozó bírói gyakorlatot ügyvéddel ellenőriztetni.
Mi történik, ha a fizetési határidő hétvégére vagy ünnepnapra esik?
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le (Ptk. 8:3. § (2)) — a késedelem tehát csak az ezt követő naptól számít. A kalkulátorban ez a tolás alapértelmezésben be van kapcsolva, de kikapcsolható.
A foglaló vagy a vételár késedelmes megfizetése után is jár kamat?
Igen. A foglaló és a vételár is pénztartozás, így késedelmes megfizetésük esetén a Ptk. 6:48. § szerinti késedelmi kamat követelhető — az eladó és a vevő megállapodása ettől eltérhet.
Elévülhet-e a késedelmi kamat követelése?
Igen. Az általános elévülési idő 5 év (Ptk. 6:22. §), ezért a régen lejárt követelések — és azok kamata — bírósági úton már nem feltétlenül érvényesíthetők. Az elévülés megszakadását/nyugvását konkrét ügyben ügyvéddel érdemes megvizsgáltatni.
Eltérhet a szerződés a törvényes késedelmi kamattól?
Részben. A Ptk. kamatszabályai főszabály szerint diszpozitívak, de vállalkozások között a késedelmi kamatot kizáró kikötés csak akkor érvényes, ha a kötelezett a késedelem idejére kötbért fizet, a jogosult hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul eltérő feltétel pedig megtámadható (Ptk. 6:155. § (3)–(4)). A behajtási költségátalány nem zárható ki, és a jóerkölcsbe ütközően magas (uzsorás) kamatkikötés is semmis lehet.
Ugyanaz a késedelmi kamat, mint a NAV késedelmi pótléka?
Nem. Az adótartozás után késedelmi pótlék jár: minden naptári nap után az aznap érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része (Art. 209. §) — itt nincs félév-szabály. Ezt a NAV késedelmi pótlék kalkulátorral számolhatja ki.