Visszatér az állami lakástakarék-támogatás: 10, majd 20 százalék – ami biztos, és ami még nem

Nyolc év szünet után újra állami támogatással köthető lakástakarék-szerződés. Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én az Országgyűlésben, a 2027-es költségvetés fő elemeinek ismertetésekor jelentette be, hogy a Wekerle+ (Wekerle Plusz) program részeként visszatér a lakástakarékok 2018-ban megszüntetett állami támogatása. Az első öt év befizetéseit 10, a hatodik évtől 20 százalékos, vissza nem térítendő támogatás egészítené ki. A cél elsősorban az első lakás önerejének összegyűjtése. Egyelőre azonban csak bejelentésről van szó: törvényjavaslat nincs, a hatályos törvény pedig kifejezetten kizárja a támogatást a 2018. október 17. óta kötött szerződéseknél.

Röviden

Mit jelentett be a kormány?

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a lakástakarékot a Wekerle+ program második pilléreként mutatta be. Az első pillér az Otthon Startot felváltó Wekerle+ vásárlási és építési hitel (18–41 éveseknek, új lakás vásárlására és építésére fix 3, használtra fix 5 százalékos kamattal), a harmadik az energetikai felújítási támogatás és hitel. A Portfolio összefoglalója szerint a támogatás annak jár, aki 5 vagy 10 éven át félretesz a saját fizetéséből. Több tudósítás (Telex, Index, Pénzcentrum, Infostart) egybehangzóan arról ír, hogy az állami kiegészítés a meglévő, 3 százalékos banki kamaton felül járna. Hogy ez a 3 százalék pontosan milyen kamatot takar, nem derült ki.

Kármán András pénzügyminiszter másnap, október 20-án a kormány sajtótájékoztatóján azzal indokolta a lépést, hogy ma kevés fiatalnak van elég önereje a jelzáloghitelhez. Elmondta azt is, hogy a megtakarítás lakásvásárlásra, felújításra, illetve hitel önerejeként használható fel. A Portfolio beszámolója szerint a kormány – a Pénzügyminisztérium grafikája alapján – tíz év alatt legfeljebb 1,8 millió forint támogatással számol. A lap ebből arra következtetett, hogy a befizetési plafon havi 100 ezer forint lehet: tíz év alatt 12 millió forint saját befizetés, amelynek első felére 10 százalék (600 ezer), második felére 20 százalék (1,2 millió forint) jár. A havi 100 ezer forint tehát a sajtó becslése, nem hivatalos adat.

Mit mond ma a törvény?

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (Ltp. tv.) ma is hatályos, a pénztárak működnek, és a törvény szövegében az állami támogatás szabályai is megtalálhatók. Ezek azonban már csak a régi szerződésekre vonatkoznak: a 2018-ban beiktatott rendelkezés szerint az azóta kötött szerződések után a takarékoskodót nem illeti meg állami támogatás [Ltp. tv. 24/A. §]. Az új rendszerhez tehát mindenképpen törvénymódosítás kell.

A régi támogatás főbb szabályai a hatályos szöveg szerint:

• a támogatás a megtakarítási évben befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb évi 72 ezer forint [Ltp. tv. 22. § (1)] – a maximumot havi 20 ezer forintos befizetés mellett lehetett elérni;
• támogatás legfeljebb az első tíz megtakarítási évre jár [Ltp. tv. 21. § (1)];
• személyenként naptári évente csak egy szerződés után igényelhető támogatás, a lakásszövetkezeti és társasházi szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak [Ltp. tv. 21. § (4)–(6)];
• jogosult a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, a szabad mozgás jogával élő személy, a huzamos tartózkodási joggal rendelkező és az elismert menekült [Ltp. tv. 21. § (2)];
• ha a betétet négy év megtakarítás előtt veszik fel, a támogatás elvész [Ltp. tv. 24. § (1)].

A lakáscélú felhasználás körét a törvény tágan határozza meg: ide tartozik többek között lakás, családi ház és lakótelek vásárlása, építése, bővítése, felújítása, korszerűsítése, bizonyos lakáscélú kölcsönök kiváltása, 2024 óta pedig az üdülő is [Ltp. tv. 8. § (1)].

Hogyan szűnt meg a támogatás 2018-ban?

A megszüntetés villámgyorsan zajlott. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke 2018. október 15-én, hétfőn nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelyet a parlament kivételes eljárásban másnap, október 16-án elfogadott. Áder János köztársasági elnök még aznap aláírta, a 2018. évi LXIII. törvény a Magyar Közlöny aznapi, 161. számában jelent meg, és a kihirdetését követő napon, október 17-én hatályba lépett [2018. évi LXIII. tv. 5. §]. Az utolsó napokban a pénztárak fiókjaiban hosszú sorok alakultak ki.

A módosítás nem volt visszamenőleges: a már megkötött szerződések az eredeti feltételekkel futhattak tovább, de a megtakarítási idő meghosszabbított részére nem jár támogatás [Ltp. tv. 29. §]. Mivel a támogatás legfeljebb tíz megtakarítási évre jár, a 2018 őszén kötött hosszú futamidejű szerződések egy része még ma is kaphat állami pénzt.

Az indoklás szerint a rendszer drága volt és rosszul célzott. Bánki Erik akkor évi mintegy 70 milliárd forintos költségről és 2010 óta közel 60 milliárd forintos szolgáltatói extraprofitról beszélt, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a felszabaduló forrást a CSOK bővítésére ígérte. A szektor vitatta az érvelést: a Fundamenta szerint az ügyfelek a támogatást teljes egészében megkapták, a Bankszövetség pedig közösen kidolgozott, új konstrukciót sürgetett.

Mi történt azóta a piacon?

Az Aegon már 2018. október 1-jétől leállította az értékesítést, állományát 2019-ben az Erste vette át. Az OTP 2019 őszén, az Erste 2020. október 31-től függesztette fel az új szerződések kötését, így egy ideig csak a Fundamenta-Lakáskassza kínált lakástakarékot. 2023-ban az OTP (márciusban) és az Erste (májusban) is visszatért, állami támogatás helyett saját forrásból fizetett prémiummal, illetve bónusszal.

Ma három szereplő van a piacon: az OTP Lakástakarék, az Erste Lakástakarék és a 2024 óta az MBH Bank többségi tulajdonában álló Fundamenta. A jelenlegi termékekben jellemzően havi 10 ezer és 100 ezer forint között lehet befizetni; a nyolcéves vagy hosszabb konstrukciókra 30, a Fundamentánál akár 40 százalékos bónusz vagy prémium jár, amely gyakran lakáscélú felhasználáshoz kötött. A hirdetett bónusz ugyanakkor nem azonos az éves hozammal, mert a több év alatt befizetett összegre vonatkozik. Új szerződés tehát ma is köthető, csak állami támogatás nélkül.

A törvényt 2024-ben is módosították: azóta alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és önkormányzat is köthet szerződést, és a támogatás nélküli módozatoknál négy évnél rövidebb megtakarítás után is adható lakáskölcsön [Ltp. tv. 6. § (1) e), 7. § (6)].

A régi és az új rendszer összevetése

Egy saját, kamat nélküli számpélda, feltételezve, hogy a 10 százalék az első öt év, a 20 százalék a 6–10. év befizetéseire jár: havi 20 ezer forintos befizetésnél tíz év alatt a régi rendszerben 720 ezer, az újban 360 ezer forint támogatás jönne össze. Havi 100 ezer forintnál a régi plafon miatt szintén 720 ezer, az új rendszerben viszont 1,8 millió forint. Ha a végleges szabályok így alakulnak, a kisebb összeget félretevők a réginél kevesebbet, a nagyobb összeget takarékoskodók többet kapnának.

Mi nyitott még?

• Plafon: van-e havi vagy éves befizetési, illetve támogatási felső határ.
• A 10/20 százalék számítása: a tudósítások többsége szerint az első öt év befizetéseire 10, a hatodik évtől befizetettekre 20 százalék jár. A Portfolio október 20-i reggeli cikke viszont úgy fogalmazott, hogy rövidebb távra 10, hosszabb távra 20 százalék lehet. Az 1,8 milliós maximum – a plafontól függően – mindkét olvasattal összeegyeztethető.
• Ki jogosult: a kormány a fiatalokat említette, de a Wekerle+ 18–41 éves korhatára a hitelre vonatkozik, a megtakarításra külön korhatár nem hangzott el. Az sem ismert, kizárja-e a támogatást a meglévő lakástulajdon (a hitelnél az 50 százalékos vagy nagyobb tulajdoni hányad kizáró ok).
• Felhasználás és futamidő: kötelező-e a lakáscélú felhasználás, mi történik idő előtti felmondáskor, és összekapcsolják-e a megtakarítást a Wekerle+ hitellel.
• Kik kínálják: csak a lakás-takarékpénztárak vagy más hitelintézetek is.
• Átmenet és költség: mi lesz a most kötött, támogatás nélküli szerződésekkel, és mennyibe kerül a program a költségvetésnek.

Mit mondanak a szakértők és a szektor?

Az első elemzések szerint az új támogatás aránya kisebb a réginél, a lehetséges legnagyobb összeg viszont – ha a befizetési plafon valóban magasabb lesz – meghaladhatja a korábbit. A Bank360 elemzése kiemeli, hogy a mérték elmarad a korábbi 30 százaléktól. A Portfolio a futamidőtől függő lépcsőzést a német és a cseh rendszerhez közelebb állónak, fenntarthatóbbnak értékelte. Az Állampapírkalkulátor számítása szerint az 1,8 millió forint a 12 millió forintos befizetés 15 százaléka, ami az átlagos egyenlegre vetítve nagyjából évi 3 százalékos többletnek felel meg a kamaton felül; a portál arra is figyelmeztet, hogy tíz év alatt a költségek sokat számítanak. A Pénzcentrum – a Bankmonitor elemzésére is támaszkodó – cikke szerint a konstrukció főként azoknak segíthet, akiknek az önerő, és nem a havi törlesztés okoz gondot. A BiztosDöntés valószínűnek tartja, hogy lesz felső határ.

A lakás-takarékpénztárak és a Bankszövetség nyilvános reakcióját lapzártáig nem találtuk.

Mit lehet most tenni?

• Állami támogatású lakástakarék ma nem köthető. Amíg a törvényt nem módosítják, az új szerződésekre a 24/A. § tilalma vonatkozik.
• Lakástakarék ma is köthető a három pénztárnál, de csak a pénztár saját bónuszával. Hogy egy most kötött szerződés később bekerülhet-e az állami támogatásba, azt a jövőbeli jogszabály döntheti el; erről a bejelentés nem szólt.
• A régi, támogatott szerződéseknél változásról nem esett szó.
• Más lehetőségek: a lakossági állampapírok kamata jelenleg adómentes (az Európai Bizottság október elején kötelezettségszegési eljárást indított emiatt); a legfeljebb 11 millió forintos babaváró kölcsön lakásvásárlásra is fordítható, és a bejelentés szerint a babaváró, a CSOK (a hatályos rendszerben a CSOK Plusz) és a falusi CSOK is marad. Ezekről a lakásvásárlási támogatásokról szóló áttekintésünkben írtunk részletesen. Az Otthon Start a bejelentés szerint megszűnik, a már megkötött szerződések azonban változatlanok maradnak (lásd: Otthon Start árplafonok 2026).
• Mire figyeljen: a Pénzügyminisztérium tervezési ütemterve szerint a kormány október végén nyújtja be a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot. A lakástakarék részletei az ehhez kapcsolódó törvényekben vagy az Ltp. tv. külön módosításában jelenhetnek meg.

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi, pénzügyi vagy befektetési tanácsadásnak. A bejelentett szabályok a jogalkotás során még változhatnak.