Zéró tolerancia a zöldremosásra: szeptember 27-től él az EmpCo-szigorítás Magyarországon

Frissítve 2026. október 6-án: az új szabályok szeptember 27-én hatályba léptek. A cikket kiegészítettük azzal, hogy a korábban gyártott termékekre szóló átmeneti szabály végül nem lépett hatályba.

Tizenkét új tényállással bővült szeptember 27-én a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok „feketelistája". Az uniós EmpCo-irányelv magyar átültetése után az „öko", a „klímabarát" vagy a „karbonsemleges" jelző csak bizonyítékkal használható – és a hatóságnak már azt sem kell vizsgálnia, hogy a fogyasztót ténylegesen megtévesztették-e. Az uniós versenyhatóságok az elmúlt két évben már mutattak példát arra, hogy a zöld állítások mibe kerülhetnek: az olasz AGCM egymillió eurós, a francia DGCCRF negyvenmillió eurós bírsággal sújtotta a Sheint.

Mi az EmpCo, és honnan jött?

Az EmpCo (Empowering Consumers for the Green Transition, magyarul a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv) az Európai Parlament és a Tanács 2024. február 28-i (EU) 2024/825 irányelve. Nem önálló, új szabályrendszer: két meglévő fogyasztóvédelmi irányelvet módosít, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvet (UCPD) és a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvet (CRD). A tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett átültetniük, az új szabályokat pedig egységesen 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni az egész Unióban.

Az irányelv háttere egy 2020-as bizottsági felmérés, amely 150 környezeti állítás vizsgálatával azt találta, hogy azok több mint fele homályos, félrevezető vagy megalapozatlan volt. A jogalkotó ezért nem általános tilalmakat, hanem konkrét, mérlegelés nélkül alkalmazandó tényállásokat fogalmazott meg. Fontos háttérinformáció, hogy az EmpCo „ikerjogszabálya", a zöld állítások részletes igazolási rendjét meghatározó Green Claims irányelvtervezet elakadt: a Bizottság 2025 júniusában jelezte, hogy vissza kívánja vonni, és az irányelvet azóta sem fogadták el. Így egyelőre az EmpCo marad a greenwashing elleni fellépés fő uniós eszköze.

Hogyan került a magyar jogba?

Magyarországon az átültetést a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény végezte el. A törvényt az Országgyűlés 2025. december 10-én fogadta el, december 16-án hirdették ki. A jogszabály nagy része 2026. január 1-jén hatályba lépett, az EmpCo-t átültető 2. alcím és az 1. melléklet azonban a 21. § (3) bekezdése szerint 2026. szeptember 27-én lépett hatályba – tehát a magyar és az uniós alkalmazási dátum egybeesik.

A módosítás lényege, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) melléklete – az úgynevezett feketelista – tizenkét új, 36–47. ponttal egészül ki. A Gazdasági Versenyhivatal szeptember 8-i közleménye külön hangsúlyozta: mivel a vállalkozásoknak a kihirdetéstől számítva több mint kilenc hónap állt rendelkezésükre a felkészülésre, a hatálybalépés után nem lesz türelmi idő.

A korábban gyártott termékekre sincs kivétel

A 2025. évi XCIV. törvény eredetileg átmeneti szabályt is tartalmazott. A 12. § az Fttv.-t egy új 54/A. §-sal egészítette volna ki, amely szerint az új rendelkezéseket csak „a 2026. szeptember 27. napját követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében” kellett volna alkalmazni. Ez a szabály végül nem lépett hatályba. Az Országgyűlés szeptember 15-én elfogadta, a Magyar Közlöny szeptember 18-án kihirdette a 2026. évi LIV. törvényt. Ennek 2. §-a kimondja: „Nem lép hatályba a […] 2025. évi XCIV. törvény 12. §-a.” Ez a rendelkezés szeptember 27-én lépett hatályba, így a 12. § egyetlen napig sem volt hatályos.

A gyakorlati következmény: a jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy a termék mikor készült. A szeptember 27. után folytatott kereskedelmi gyakorlatnak, vagyis a reklámnak, a weboldalnak, a hirdetésnek és a forgalmazott terméken szereplő állításnak a korábban gyártott termékek esetében is meg kell felelnie az új szabályoknak.

Mit tilt a feketelista szeptember 27. óta?

A feketelistás tényállások jogi jelentősége abban áll, hogy ezek a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül tisztességtelennek minősülnek. A hatóságnak nem kell bizonyítania, hogy a gyakorlat befolyásolta a fogyasztó ügyleti döntését – ezt a jogalkotó vélelmezi. Egyetlen kérdés vizsgálandó: megvalósultak-e a tényállási elemek.

Az új 36–40. pont a klasszikus zöld állításokat célozza:

• Saját gyártású fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, és nem hatóság vezette be (például egy céges „Zöld termék 2026" pecsét).
• Általános környezetbarát állítás – „öko", „zöld", „környezetbarát", „klímabarát", „biológiailag lebomló" – ha a vállalkozás nem tudja igazolni az állításra vonatkozó, elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt.
• Az egész termékre vagy a teljes üzleti tevékenységre vonatkozó zöld állítás, ha az valójában csak egy elemre igaz (például „újrahasznosított anyagból", miközben csak a csomagolófólia az).
• Ellentételezésen alapuló klímaállítás: tilos egy termékről azt állítani, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, csökkentett vagy pozitív hatású, ha ez csak karbonkreditek vásárlásán, nem pedig a saját értéklánc tényleges kibocsátáscsökkentésén alapul. A „karbonsemleges termék" felirat ezzel a formájában gyakorlatilag eltűnik a polcokról.
• Jogszabályi kötelezettség megkülönböztető előnyként való bemutatása: nem lehet erényként hirdetni azt, amit az uniós vagy nemzeti jog az adott termékkategória minden termékétől megkövetel.

A 41–47. pont az idő előtti elavulás ellen lép fel, és ezzel az EmpCo túlmutat a hagyományos greenwashing-témán:

• szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, ha az csak a funkcionalitást javítja;
• a termék javíthatóként való bemutatása, ha valójában nem javítható;
• a fogyasztó ösztönzése arra, hogy a fogyóeszközöket (például nyomtatópatront) korábban cserélje, mint az műszakilag indokolt lenne;
• a tartósságra vonatkozó megtévesztő állítások, illetve az élettartamot korlátozó, a vállalkozás által ismert tulajdonságok elhallgatása.

Az irányelv emellett az UCPD általános szabályait is finomítja: a környezeti, társadalmi és körforgásos jellemzők kifejezetten a termék „lényeges tulajdonságai" közé kerülnek, és a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó ígéretek (például „2035-re klímasemlegesek leszünk") csak egyértelmű, objektív, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalással, továbbá reális megvalósítási tervvel tehetők.

Ki ellenőriz, és mekkora a tét?

A szankcionálás tagállami hatáskörben maradt. Magyarországon a zöld állításokat elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálja, ha a kereskedelmi gyakorlat érdemben érinti a versenyt; a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) pedig a fogyasztóvédelmi törvény alapján jár el. A GVH versenyfelügyeleti bírságának felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 13 százaléka, és a hatóság csoportszintű árbevételt is figyelembe vehet. Az uniós keret (a 2019/2161 „Omnibus" irányelv nyomán) a több tagállamot érintő, kiterjedt jogsértéseknél legalább az érintett tagállamokban elért éves árbevétel 4 százalékát elérő maximális bírságot ír elő. A bírság mellett a kommunikáció megtiltása, a forgalmazás korlátozása és a nyilvános döntésekkel járó reputációs kár is reális kockázat.

Miért jó ez a fogyasztónak – és a tisztességes cégeknek?

Az EmpCo kritikusai a marketing-szótár szűkülését és a megfelelési költségeket emlegetik. Az érvek másik oldala azonban erősebb:

Kiszámíthatóság. Eddig minden zöld állítást az általános megtévesztési tilalom alapján, esetről esetre kellett megítélni. A feketelista egyértelmű határvonalat húz: bizonyos állítások egyszerűen tilosak, más állításokhoz pedig bizonyíték kell. Ez a jogkövető vállalkozásoknak is előny, mert nem kell találgatniuk, hol a határ.

Egyenlő versenyfeltételek. A GVH 2024 januárjában közzétett, 60 vállalkozás kommunikációját vizsgáló piacelemzése szerint a zöld üzenetek közel fele kizárólag márkaépítést szolgált, érdemi tartalom nélkül. Aki valóban beruházott a fenntarthatóságba, az eddig ugyanazon a polcon versenyzett azzal, aki csak egy zöld levelet nyomtatott a csomagolásra.

Fogyasztói bizalom. Ugyanez a GVH-elemzés azt is kimutatta, hogy a fogyasztók számára fontos a környezetbarát jelleg, de a címkék és jelölések tényleges tartalmát nem tudják értelmezni. Az NKFH felmérése szerint a hagyományos boltokban a vásárlók 7, az online boltokban 14 százaléka kifogásolta a zöld állítások jogosságát. A szabályozás célja, hogy a „zöld" szó visszanyerje az információs értékét.

Hatékonyabb jogérvényesítés. A feketelistás tényállásoknál a hatóságnak nem kell fogyasztói felméréseket készítenie az ügyleti döntés befolyásolásáról; elég a tényállás megvalósulását igazolni. Ez gyorsabb és olcsóbb eljárásokat, ezáltal erősebb visszatartó erőt jelent.

Van-e már gyakorlati példa büntetésre az EU-ban?

Rövid válasz: kifejezetten az EmpCo alapján még aligha, hiszen az irányelvet csak szeptember 27. óta kell alkalmazni, a hatósági eljárások pedig jellemzően hónapokig tartanak. Az uniós hatóságok azonban az UCPD általános megtévesztési tilalma alapján az elmúlt években több, precedensértékű döntést hoztak – és ezek pontosan azokat a gyakorlatokat szankcionálták, amelyek szeptember 27. óta automatikusan tilosak.

Shein – Olaszország, 1 millió euró (2025. augusztus). Az olasz versenyhatóság (AGCM) a Shein európai webáruházát üzemeltető, dublini székhelyű Infinite Styles Services Co. Ltd.-re szabott ki egymillió eurós bírságot, mert a #SHEINTHEKNOW, az evoluSHEIN és a Social Responsibility oldalakon közzétett környezeti állítások részben homályosak, általánosak vagy túlzóak, részben pedig félrevezetőek és hiányosak voltak. A hatóság szerint a „körforgásos rendszerre" és az újrahasznosíthatóságra vonatkozó állítások hamisak vagy legalábbis zavarosak voltak, az evoluSHEIN kollekció zöld jellegét pedig anélkül hangsúlyozták, hogy közölték volna: a teljes termelés elenyésző hányadát teszi ki. Az AGCM azt is kifogásolta, hogy a 2030-ra vállalt 25 százalékos kibocsátáscsökkentést és a 2050-es karbonsemlegességi célt a cég 2023–2024-es, ténylegesen növekvő kibocsátása cáfolta.

Shein – Franciaország, 40 millió euró (2025. július). Alig egy hónappal korábban a francia fogyasztóvédelmi hatóság (DGCCRF) 40 millió eurós bírságot szabott ki a cégre hamis árengedmények és megtévesztő környezeti állítások miatt – ez a greenwashing-ügyek eddigi legnagyobb európai tétele.

Eni – Olaszország, 5 millió euró. Az AGCM korábbi, sokat hivatkozott döntése az Eni Diesel+ üzemanyag „zöld" reklámozását szankcionálta: a hidrogénezett növényi olaj tartalomra hivatkozó kommunikáció olyan környezeti teljesítményt sugallt, amelyet a termék nem tudott nyújtani.

Légitársaságok – összehangolt uniós fellépés (2024). Az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat (CPC) 2024 áprilisában húsz európai légitársaságot szólított fel, hogy vizsgálják felül a „kompenzáld a repülésed", a „fenntartható üzemanyag" és a „CO₂-semleges utazás" típusú állításaikat. A CPC maga nem bírságol, de a nemzeti hatóságok kezébe adja az egységes bizonyítékalapot.

Bírósági út. A hatósági bírságok mellett a polgári jogérvényesítés is erősödik: a párizsi bíróság 2025 októberében a TotalEnergies-t kötelezte a karbonsemlegességi marketing eltávolítására, napi kényszerítő bírság terhe mellett; a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) pedig 2024-ben a Katjes „klímasemleges" gumicukor-reklámja kapcsán mondta ki, hogy az ellentételezésen alapuló klímaállítás csak akkor jogszerű, ha a reklámban magában szerepel a magyarázat.

És itthon?

A GVH az EmpCo hatálybalépése előtt is aktív volt, de a magyar gyakorlat eddig inkább a kötelezettségvállalásos lezárásokra épült. A hatóság 2024 nyarán három nagy italgyártó – a Coca-Cola hazai vállalkozásai, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a MOL-csoporthoz tartozó Fonte Viva Kft. – ellen indított eljárást a PET-palackok „100%-ban újrahasznosítható", „100% rePET" és hasonló állításai miatt. Mindhárom ügy jogsértés megállapítása nélkül, de érdemi vállalásokkal zárult 2026-ban: a Szentkirályi belső megfelelési programot vezet be és rendszeresen közzéteszi a betétdíjas rendszerbe visszakerülő palackok arányát (2026. május), a Coca-Cola pedig országos edukációs kampányt indít az újrahasznosításról, és egy időre elhagyja a „100%-ban újrahasznosítható" feliratot a Naturaqua termékekről (2026. augusztus).

A GVH aggálya ezekben az ügyekben tanulságos: a cégek technikai értelemben igazolni tudták az újrahasznosíthatóságot, a kommunikáció mégis a valóságosnál „zöldebb" fényben tüntethette fel az egész terméket, mert egyetlen pozitív tulajdonságot emelt ki a környezeti terhek említése nélkül. Ez pontosan az a logika, amelyet az Fttv. új 38. pontja szeptember 27. óta mérlegelés nélkül tilt. A hatóság közleménye szerint ezért a jövőben „zéró toleranciát" alkalmaz, és a Zöld marketing útmutatóját az első vizsgálati tapasztalatok alapján frissíteni fogja.

Mit érdemes tenni most?

A GVH tanácsa egyértelmű: minden vállalkozás – ágazattól függetlenül – vizsgálja át a csomagolásait, weboldalait, hirdetéseit és a márkanevekben, logókban megjelenő zöld utalásokat is. Az általános zöld jelzőket vagy bizonyítékkal alátámasztott, konkrét állításra kell cserélni („a csomagolás 30% újrahasznosított PET-ből készült"), vagy el kell hagyni. A saját fejlesztésű zöld pecséteket le kell venni, a karbonkreditekre épülő klímasemlegességi üzeneteket pedig teljesen ki kell vezetni. Mivel az átmeneti szabály nem lépett hatályba, az átvizsgálásnak a szeptember 27. előtt gyártott, de még forgalomban lévő termékek kommunikációjára is ki kell terjednie. Az elmúlt évek uniós bírságai jelzik: a hatóságok nem a szándékot, hanem a bizonyítékot kérik számon.