Otthon Start: 2026 januárjától zártkerti és külterületi lakóházra is felvehető a fix 3%-os hitel

Mi változott 2026 januárjában?

A programból korábban kikötött „belterületi" feltétel megszűnt: 2026. január 1-jétől zártkerti és külterületi, lakóházként nyilvántartott ingatlan vásárlására, illetve építésére is elérhető a kedvezményes, fix 3%-os kamatozású Otthon Start lakáshitel.

A jogszabályi háttér: az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendeletet a 392/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet módosította; a módosítás 2026. január 1-jén lépett hatályba, és a 2026. január 1. után benyújtott hitelkérelmekre alkalmazandó. Korábban a hitel csak belterületi lakásra és lakóházra, valamint – fekvéstől függetlenül – tanyára és birtokközpontra volt felvehető; a módosítás lényege, hogy a „belterületi" megkötés kikerült a rendeletből.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie az ingatlannak?

Kulcsfontosságú, hogy az ingatlan

• lakásként vagy lakóházként legyen nyilvántartva – a tulajdoni lapon „lakóház, udvar", lakás, tanya vagy birtokközpont megnevezés szerepeljen (a „gazdasági épület", „üdülő", „szőlő", „gyümölcsös" megnevezésű ingatlan nem finanszírozható a programból), továbbá
• a lakhatási igények kielégítésére alkalmas legyen – ezt a bank által megbízott értékbecslő szakvéleménye alapján vizsgálják; ha az értékbecslő alkalmatlannak találja, az igénylő építésügyi műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatja az alkalmasságot.

A lakhatási alkalmasság szempontrendszere – a CSOK Plusz szabályozásból (518/2023. (XII. 1.) Korm. rendelet) ismert követelményekkel egyezően – többek között: legalebb egy 12 m²-t meghaladó lakószoba, konyha vagy legalább 4 m²-es főzőhelyiség, fürdőhelyiség és WC, bekötött közműves villamos energia, egyedi fűtési mód, közműves ivóvíz vagy ivóvíz-minőségű vizet adó kút, valamint közműves szennyvízelvezetés vagy annak hiányában egyedi szennyvízkezelő, tisztítómezős oldómedence vagy zárt szennyvíztároló.

A program egyéb feltételei nem változtak: az első lakásszerzőkre vonatkozó szabályok, a TB-jogviszony, az önerő, a hitelösszeg-maximum és a négyzetméterár-korlát a külterületi, zártkerti ingatlanoknál is ugyanúgy érvényesek.

Mire figyeljen a vevő zártkerti vásárlás előtt?

Általánosan – nem konkrét ügyre vonatkozó tanácsadásként – zártkerti ingatlan vételénél érdemes tisztázni:

• a tulajdoni lap tartalmát (tulajdonos, terhek, esetleges bejegyzések, és mindenekelőtt az ingatlan megnevezését),
• a művelési ágat és a nyilvántartási státuszt – ha a zártkert termőföldnek minősül (pl. szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágban van, és nem „művelés alól kivett terület"), az adásvételre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) szigorúbb szabályai vonatkoznak, és a banki finanszírozás jellemzően kizárt; a művelés alóli kivonás a földhivatalnál kérhető, egyes településeken önkormányzati rendelet alapján egyszerűsített eljárásban,
• hogy az ingatlan ténylegesen megfelel-e a program feltételeinek (lakóház-bejegyzés, lakhatási alkalmasság, négyzetméterár-korlát), mielőtt a hitelkérelmet benyújtja,
• a bank gyakorlatát – a jogosultság önmagában nem garantálja a folyósítást: a bankok külterületi, zártkerti ingatlanoknál esetről esetre döntenek, egyes bankok egyáltalán nem hiteleznek külterületet, mások a belterületinél magasabb önerőt várnak el.

Figyelemfelhívás

Zártkerti adásvételnél a nyilvántartási státusz és a művelési ág eltérései miatt különösen fontos az alapos ügyvédi ellenőrzés még a szerződéskötés előtt. A fentiek általános tájékoztatásul szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak; konkrét ügyben forduljon ügyvédhez.

Források: 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet; 392/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet; telex.hu (2025. 11. 26.); bankmonitor.hu (2025. 12. 11.); e-ingatlanugyvedek.hu (2026. 02. 02.)