Két óra haladék, aztán kikapcsolás – új szabályok a nagyfogyasztókra áramválság idején

Szombat este hét órakor hatályba lépett az áramellátási krízisszabályozás átírása

Egyetlen jogszabály jelent meg a Magyar Közlöny 2026. évi 104. számában, az viszont alaposan újraszabja, mit tehet az átviteli rendszerirányító áramellátási válsághelyzetben – és mit köteles tűrni a nagyfogyasztó. A kormányrendelet a kihirdetése napján, 2026. augusztus 1-jén 19 órakor lépett hatályba.

A 2026. augusztus 1-jén, szombaton megjelent 104. szám mindössze egy tételt tartalmaz: a Kormány 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendeletét, amely a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet (a szakmai zsargonban: RKR rendelet) módosítja. A jogszabályt Magyar Péter miniszterelnök írta alá.

A jogalkotói indokolás szerint a módosítás célja a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése – a változó környezeti viszonyokhoz, az energiahordozók piacán tapasztalható bizonytalanságokhoz, a nemzetközi hálózati üzemzavarok tanulságaihoz, valamint a kapcsolódó ágazati jogszabályok változásaihoz igazodva. A rendelet az uniós villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló (EU) 2019/941 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A hatálybaléptető szabály önmagában is beszédes: a rendelet nem a szokásos nyolcadik napon, hanem a kihirdetése napján, szombat este 19 órakor lépett hatályba.

Új mérce: a „maradó teljesítmény”

A módosítás új fogalmat vezet be. Maradó teljesítmény alatt a rendelet a rendszerben rendelkezésre álló termelőegységek kiadható teljesítőképességének és az importteljesítménynek az összegéből a hazai fogyasztási és pozitív irányú tartalékigények kielégítése után fennmaradó teljesítőképességet érti, adott elszámolási mérési időintervallumra vetítve.

Ez a mutató lett a válsághelyzeti fokozatok fő küszöbértéke:

• A válsághelyzet veszélye I. fokozata: a maradó teljesítmény 750 MW és 250 MW közötti sávba csökken;
• II. fokozat: a maradó teljesítmény 250 MW vagy az alatti, de 0 MW feletti;
• Válsághelyzet: a maradó teljesítmény 0 MW-ra vagy az alá csökken.

A teljesítményküszöb mellett a rendelet további, önállóan is fokozatot megalapozó tényállásokat sorol fel. Ilyen a földgáz-rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás elhúzódása (24, illetve 48 órán túl), a kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó legalább 100 000, illetve 200 000 felhasználási hely 36 órán át tartó ellátatlansága, a szinkronterületi működéstől való elszakadás (6, illetve 9 órát meghaladóan), valamint a jelentős zavar 30 napon belüli ismétlődése – három, öt, illetve hét alkalommal. Válsághelyzetnek minősül az is, ha a közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási helyek legalább fele ellátatlanná válik, vagy ha a rendszer egy napot meghaladóan elszakad a szinkronterülettől.

Felelősségi plafon a rendszerirányítónál

A gyakorlat szempontjából alighanem a legfontosabb új szabály a helytállási kötelezettség korlátozása. A módosított 4. § szerint az átviteli rendszerirányítót a krízis kialakulásával összefüggésben a rendszerhasználók irányában helytállási kötelezettség nem terheli.

A krízis kezelésével összefüggésben felmerülő – a Vet. 139. § (3) és 17. § (2) bekezdésében meghatározott károkon és terheken felüli – károkért való helytállás felső határa pedig kríziseseményenként, valamennyi károsultat együttvéve, a Hivatal határozatában a tárgyévre megállapított tarifabevétel 10 százaléka. A károsult az igényét a krízis bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

Nagyfogyasztók: előbb javaslat, aztán utasítás – majd kikapcsolás

A rendelet két teljesen új alcímmel bővül. A 9/A. alcím a nagyfogyasztókra, vagyis a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználókra állapít meg különös szabályokat, kétlépcsős logikával.

Első lépcső – javaslat. Jelentős zavarral fenyegető helyzetben, jelentős zavarban, illetve a válsághelyzet veszélyének I. és II. fokozatában az átviteli rendszerirányító terheléscsökkentésre vonatkozó javaslatot tesz a nagyfogyasztónak, közvetlenül vagy az elosztón keresztül, elektronikus levélben vagy rögzített telefonos értesítéssel. A javaslatot a nagyfogyasztó a kiemelt közérdekre figyelemmel „a tőle elvárható mértékben” teljesíti, és a teljesítésből eredő vagyoni hátrányért nem illeti meg megtérítési igény.

Második lépcső – utasítás. Jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzet esetén a rendszerirányító már utasítást adhat. Az utasított nagyfogyasztónak a vételezést az utasításban meghatározott mértékre, de legfeljebb a berendezés károsodástól való megóvásához elengedhetetlen legkisebb szintre kell csökkentenie – a keletkező vagyoni hátrányt jelentős zavar és a válsághelyzet veszélye esetén maga viseli.

Az utasítás megszegésének ára is beárazódott: a rendszerirányító a különbözeti villamosenergia-mennyiség és az adott időszakra vonatkozó átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci ár 200 százalékának szorzata szerinti megtérítési igényt érvényesíthet. Az elszámolás a mérlegkör-felelősön keresztül történik, a megfizetésért pedig a mérlegkör-felelős és a nagyfogyasztó egyetemlegesen felel.

Ha ez sem elég, következik a végső eszköz: a rendszerirányító – a katasztrófák elleni védekezésért felelős szerv bevonásával – igazolt megkeresésben, két órás határidővel ismételten felszólítja a nagyfogyasztót, és ennek eredménytelensége esetén kezdeményezheti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását a krízis időtartamára.

Átmeneti betáplálási jogosultság

A 9/B. alcím a kínálati oldalt nyitja meg. Krízishelyzet fennállása alatt a betáplálási jogosultsággal nem rendelkező termelői engedélyes is jogosulttá válhat a közcélú hálózatba táplálni: az elosztó – a rendszerirányítóval egyeztetve – felméri, mely engedélyeseknél állnak fenn a biztonságos betáplálás műszaki feltételei, és megállapodást köt velük.

A jogosultság felfüggeszthető vagy visszavonható, ha az elosztóhálózat biztonságos üzeme veszélybe kerül – de kizárólag az átviteli rendszerirányító hozzájárulásával. A felfüggesztésből eredő vagyoni hátrányt a termelő viseli. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a villamosenergia-tárolói engedélyesekre is.

Intézményi és szemléleti hangsúlyeltolódások

Néhány kevésbé látványos, de érdemi változás:

• A BM OKF kikerül a szövegből: helyére több helyen a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtási rendelete (474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet) szerinti általános kijelölő hatóság lép.
• Az „egyenlő elbánás elve” több helyről kikerül – a fordulatot a rendelet 1. § 5. pontjából, a 10. § (2) és a 17. § (2) bekezdéséből is hatályon kívül helyezi a módosítás.
• Krízis Munkabizottság: a testület elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója, társelnöke a miniszter. A KM látja el az (EU) 2019/941 rendelet szerinti nemzeti válságkoordinátori feladatot – kivéve a valós időhöz közeli, azonnali beavatkozást igénylő üzemirányítási intézkedéseket, ahol ez a rendszerirányítónál marad. Az ülésekre a minisztert, a kijelölő hatóság vezetőjét, valamint a MEKH és az Országos Atomenergia Hivatal elnökét előzetesen értesíteni kell, ők pedig jogosultak jelen lenni és tájékoztatást kérni.
• Terhelési csoportok: az országos felhasználói terhelést 18, hozzávetőlegesen egyforma csoportra kell osztani, alcsoportokra bontható módon, egyedi azonosítóval megjelölve.
• Alapvető felhasználók: körüket a Hivatal állapítja meg, és legalább háromévente felülvizsgálja; a javaslatot a kijelölő hatóság állítja össze három hónapon belül. Átmeneti szabály: a soron kívüli felülvizsgálat érdekében a Hivatalnak 2027. január 1-jéig meg kell keresnie a kijelölő hatóságot és a hálózati engedélyeseket.
• Utólagos értékelés: a válsághelyzet megszűnése után a rendszerirányítónak a KM tagjainak bevonásával összefoglaló jelentést kell készítenie a Hivatal részére.

A rendelet 1. melléklete a védendő létesítmények listáját is frissíti: a felsorolásba a kijelölő hatóság, a katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek megyei (fővárosi) irányító központjai és a védelmi bizottságok működési helye, a közszolgálati televízió és rádió, valamint a szünetmentes ellátással nem rendelkező hírközlési hálózati berendezések, továbbá a mélyművelésű bányák, a radioaktív hulladéktárolók és a kiégett kazetták átmeneti tárolója került.