Oroszország vagyonát foglalták le Párizsban a krími ügyben

Miről szól az ügy?

A történet 2014-ben kezdődött: Oroszország a Krím annektálása után kisajátította az ukrán állami tulajdonú Oschadbank félszigeten működő fiókjának vagyonát (ingatlanjait és a napenergia-projektekben érintett adósoktól származó követeléseit). Oschadbank 2015-ben jelezte a jogsértést, majd 2016. január 20-án választottbírósági eljárást indított Oroszország ellen az 1998-as orosz–ukrán kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás (BIT) alapján, az ENSZ Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) szabályzata szerint.

Az eljárás székhelye Párizs volt, a Hágai Nemzetközi Választottbíróság (Permanent Court of Arbitration, PCA) ügyintézése mellett. Oroszország az eljárásban nem vett részt.

A választottbírósági ítélet és a párizsi jogi csatározás

• 2018. november 26. – a választottbírósági tanács ítéletet hozott (Oschadbank v. Russian Federation, végítélet), és Oroszországot több mint 1,1 milliárd dollár megfizetésére kötelezte a jogellenes kisajátítás miatt.
• 2021. március 30. – a Párizsi Fellebbviteli Bíróság (a választottbírósági eljárás székhelye szerinti bíróságként ő jogosult az ítélet megsemmisítésére) Oroszország kérelmére hatáskör hiánya miatt megsemmisítette az ítéletet, arra hivatkozva, hogy a BIT időbeli hatálya nem terjed ki a jogvitára.
• 2022. december 7. – a francia Semmítőszék (Cour de cassation, 21-15.390. sz. ítélet) hatályon kívül helyezte ezt a döntést, kimondva: a megsemmisítést vizsgáló bíróságnak csak azt kell ellenőriznie, hogy a jogvita a BIT hatálybalépése után keletkezett-e – nem terjesztheti ki a vizsgálatot egyéb, a szerződésben szereplő feltételekre. Az ügyet visszautalta a Fellebbviteli Bírósághoz.
• 2025. június 24. (kihirdetve 2025. július 1-jén) – a Párizsi Fellebbviteli Bíróság ezúttal kiemelt jelentőségű ügyekben szokásos, öttagú, a bíróság elnöke által vezetett tanácsban (formation solennelle) tárgyalta az ügyet (24/05336. sz. ítélet), és Oroszország mind a négy megsemmisítési okát elutasította: a hatásköri kifogásokat (időbeli, területi és tárgyi hatály), a nemzetközi közrend megsértésére (állítólagos eljárási csalásra) alapított kifogást, a választottbírák mandátumának megsértésére vonatkozó állítást, és az egyik választottbíró függetlenségének/pártatlanságának hiányára hivatkozó kifogást is. A döntés az ítéletet végrehajthatóvá nyilatkoztatta (exequatur) Franciaországban; Oroszországot ezenfelül 300 000 euró perköltség megfizetésére is kötelezték.

A vagyonfoglalás Franciaországban

Az Oschadbank 2025 áprilisában jelentette be, hogy mintegy 87 millió eurónyi (kb. 99 millió dolláros) orosz vagyont lefoglalt Franciaországban az ítélet végrehajtásaként. A francia jog szerint a bank – mint a kártérítés első igénylője – elsőbbségi jogot élvez a lefoglalt vagyonból történő kielégítésre.

Oschadbank Felügyelőbizottságának tagja, Roza Tapanova szerint a francia döntés precedensértékű: "Oroszország is érti, hogy ha Franciaország nyilvánosságra hozza a lefoglalásról szóló döntést, és az Oschadbank birtokba veszi a vagyont, ez precedenst teremt más országok számára is." A bank hasonló eljárásokat indított az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Finnországban.

Miért fontos ez nemzetközi szinten?

A nemzetközi jog egyik alapelve az állami immunitás: egy állam vagyona elvben mentes más állam bíróságainak és végrehajtási szerveinek eljárása alól. Ez az elv azonban nem korlátlan – szűkül például, ha az érintett állam egy nemzetközi szerződésben (itt: a BIT választottbírósági klauzulájában) kifejezetten alávetette magát a választottbírósági útnak, vagy ha a vagyon nem diplomáciai, hanem kereskedelmi jellegű.

Az Oschadbank-ügy azért kapott nagy figyelmet, mert az orosz–ukrán háború nyomán zajló szankciós és vagyonfoglalási hullámban ez volt az első eset, amikor egy nyugat-európai bíróság döntése alapján tényleges vagyonfoglalás történt egy, a Krím annektálásával összefüggő jogellenes kisajátítás miatt hozott ítélet végrehajtásaként – megkülönbözítendő attól a sokkal szélesebb körű politikai vitától, amely az orosz jegybank kb. 280 milliárd dolláros, világszerte befagyasztott devizarezervének esetleges elkobzásáról folyik. (Emmanuel Macron francia államfő korábban úgy nyilatkozott, hogy Franciaország ezt a 280 milliárd dollárt "nem foglalhatja le, mert az nem a miénk" – jelezve, hogy jogilag más kategóriáról van szó, mint egy konkrét, azonosított vagyontárgyakat érintő, jogerős ítélet végrehajtásáról.)

Az amerikai eljárásokban egyébként 2026 májusában az amerikai kormány is állást foglalt egy kapcsolódó ügyben az USA-beli állami immunitási törvény (Foreign Sovereign Immunities Act, FSIA) egy eljárásjogi kérdésében.